A Budapesti Román Kulturális Intézet (RKI) 2009 februárjában indította útjára egyik legsikeresebb és időtálló koncertsorozatát, a Jazzmozdonyt, amelynek ez alatt a három év alatt az eddigi 52 koncertjén 77 zenészt lépett színpadra (37 román, 33 magyar, de volt észt, brit, amerikai, dán, szlovák, és holland is). Ebből az alkalomból a Budapesti RKI két napos ünnepségre hívja a közönséget. Csütörtökön (febr. 16.) este a Budapest Jazz Club pódiumán, pénteken (febr. 17.) pedig a szegedi Grand Cafe & Cinemaban rendkívüli koncertre kerül sor Maria Răducanu énekes és Sebastian Burneci trombitás részvételével (mindketten Bukarestből) de nem fog hiányozni a zenei projekt koordinátora, a Jazzmozdony „masinisztája" Gyárfás István gitáros sem, akikhez további két nagyszerű magyarországi zenész csatlakozik: Horváth Balázs nagybőgő és Baló István dob. Pénteken (febr. 17.) Budapesten, az RKI székházában a romániai jazz történetéről tart előadást Florian Lungu jazz történész, amint Kamocsa Béla: Temesvári Blues – önéletrajz című kötetének bemutatója előz meg.
Budapesti események:
2012. február 16., 21.00 óra: Budapest Jazz Club (1088 Bp., Múzeum utca 7.): koncert 2012. február 17., 18.00 óra: Budapesti Román Kulturális Intézet (1145 Bp. Izsó u. 5.): könyvbemutató és román jazz történet
Szeged
2012 február. 17., 19.00 óra Grand Cafe & Cinema (Szeged, Deák Ferenc u.18.): koncert
Maria Răducanu – ének. 1967. november 3-én született a Vaslui megyei Huşi községben. A jászvásári Al. I. Cuza egyetemen hegedű és gitár szakra járt, majd a Bukaresti Egyetemen bölcsészeti tanulmányokat folytatott (francia nyelv és irodalom). 1984–1993 között a legtöbb hazai jazz fesztiválon és versenyen fellép, mint zeneszerző és előadó. Nyolc albumot adott ki, amelyek közül a Pe vale és a Lumini elnyerte a Romániai Zeneszerzők és Muzikológusok Szövetségének díját. A hazai fellépéseken túl külföldi koncertjeinek állomásai: AEÁ, Franciaország, Németország, Nagy Britannia, Portugália, Albánia, Svájc, Lengyelország, Csehszlovákia, Olaszország és Luxemburg. Közös albumai a „Viaţa lumii" (Jam Records, 2003, Mircea Tiberian Quartet) és a „Rosa Das Rosas" (Mircea Tiberian és Lisle Ellis társaságában). A hazai jazz-élet legnagyobb alakjaival lépett fel, mint például Johnny Răducanu, Mircea Tiberian, Vlaicu Golcea, Sorin Romanescu, Pedro Negrescu, Mihai Iordache, Eugen Nichiteanu, Sorin Terinte, Puiu Pascu és mások, valamint olyan világsztárokkal mint: Maurice de Martin, Jan Roder, Michael Griener, Marc Ribot, Chris Dahlgren, Ben Abarbanel-Wolff, Travis DiRuzza, Siegfried Kessler, Malo Vallois és Krister Jonssondin. 2011 áprilisában a neves amerikai avantgárd zenész John Zorn felkérésére Maria Răducanu és Marc Ribot (Tom Waits, Elvis Costello vagy Norah Jones állandó partnere) kiadták a „Ziori" című albumot. Bárhol is találkozunk vele – egy párizsi utcácskában, vagy egy nagy koncertteremben – Maria Răducanu mindig ugyanazt a dosztojevszkiji hitvallást követi: „A szépséggel fel lehet fordítani a világot."
Sebastian Burneci – trombita. Fiatal zenész, aki alapos klasszikus zenei és jazz előképzettséggel rendelkezik. Constanţán zenész-családban született, hat évesen kezdett zongorázni és trombitázni. A klasszikus zene iránti szeretetet az édesanyától örökölte a jazz felfedezése édesapja bakelitlemezeihez kapcsolódik: „a földön ültem a constanţai lakásunkban és apám lemezgyűjteményét böngésztem. Minden a legnagyobb rendben ment, míg egy szép napon rábukkantam Dizzy Gillespie és Arturo Sandoval „To A Finland Station"-ra. A dolgok akkor kezdtek bonyolódni…" – emlékezik vissza. A constanţai Mária Királynő zeneművészeti gimnáziumban érettségizett, majd 2001-ben Bukarestbe költözik, ahol Iancu Văduvával klasszikus trombitát tanul a Konzervatóriumban. Ezzel párhuzamosan a Rádiózenekarnak és az Állami Filharmonikusoknak lesz állandó trombitása, ahol gyorsan nagy elismertségre tesz szert és hamarosan az Állami Rádió Big Bandjében találjuk. A konzervatórium elvégzése után 2006-ban Amsterdamba költözik, ahol a mai napig él. Itt Peter Herbolzheimer ifjúsági zenekarában játszik, majd jazztrombitát tanul a groningeni Prins Claus Konzervatóriumban Alex Sipiagin, Kurt Weiss, és Peter van Soest növendékeként. 2007-ben Brian Lynch kurzusaira járt. Többek közt svéd big bandekben is játszik mint például Jelle Visser „Jumpin' Jazz Orchestra"-ja, Jelle Visser „Stage Band"-je vagy Kurt Weiss „West Coast Big Band"-je.
Gyárfás István – gitár. Hegedűsnek készült, a Kandó Kálmán Kollégiumban végezte tanulmányait, ezt követően tér vissza a zenéhez. Diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz Tanszékén szerezte 2001-ben, ahol jelenleg dzsesszgitárt oktat. Számtalan koncerten és fesztiválon olyan neves zenészekkel lépett fel mint Kovács Gyula, Kőszegi Imre, Pege Aladár bőgős, Vukán György, Szakcsi Lakatos Béla zongoristák, Dés László, Dresch Mihály szaxofonosok, Deseő Csaba hegedűművész, Török Ádám fuvolista, vagy Berki Tamás, Bontovics Kati énekesek. További partnerei voltak: Tommy Víg, Bosko Petrovic, Ed Thigpen az Oscar Peterson Trióból, Ernie Wilkins a Count Basie Bigbandből, Herbie Mann, az amerikai trombitás, Mike Wax, Kim Hutchcroft, Sylvain Beuf, Benny Green, Ted Rosenthal, Joe Murányi klarinétos Louis Armstrong együtteséből, Duke Ellington együtteséből Jimmy Woode-al, vagy Carol Cass és Sidney Ellis énekesekkel.
Horváth Balázs – nagybőgő. 1973-ban született Budapesten, 1994–98 között basszusgitárt tanult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián, 1997–2002 között pedig a jazz-nagybőgő szakra járt, ahol 2003-ban szerezte diplomáját. Ezzel párhuzamosan 1998-ban a Berklee Summer School növendékeként (Perugia) Dave Clarknál tanult, 1999-től a Conservatoire National Supérieur de la Musique-ben (Párizs) folytatta tanulmányait Riccardo Del Fra, Daniel Humair és Francois Théberge tanítványaként. Jelenleg a Quartet „B", a Borbély Műhely, a Váczi Dániel Trio, a Borbély – Dresch Quartet, Trio Minor (2008-ban a Magyar Jazz Szövetség fődíja), a Balkan Jazz Project, a Horváth Gábor Trio, a Karosi Júlia Quartet és a Kovács Linda Quintet tagja. További fellépései és együttműködései: Budapest Jazz Orchestra, Kőszegi Imre Quartet, Magyar Art Orchestra, Nagy János Trio, Fenyvesi Márton Trio vagy fellépések olyan hangszeres zenészekkel, mint ave Liebman, Herbie Mann, Dewey Redman, Kyle Gregory, Ben Castle, Al Foster, Mike Manieri, Miles Griffith, Daniel Humair, Harry Sokal és Theodosii Spasov. Lemezei: Quartet „B": Jelek (1998), Crystal Mountain (2003), Borbély Műhely: Meselia Hill (2005) ( eMeRTon-díj az év legjobb jazz-együttesének), Hommage á Kodály (2009), Borbély Mihály Balkan Jazz Project w/. Theodosii Spasov: Live at Fonó (2011).
Baló István- dob. 12 évesen lesz a dobok szerelmese, 1978-ban végzett a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Jazz Tanszakán. Zenei pályafutása során időrendben az alábbiakkal koncertezett és készített felvételeket: Regős István, Dés László, Másik János, Binder Károly, Dresch Mihály, Szabados György (akinek együttese az „új szabad magyar zene" egyik első képviselője), Gadó Gábor, Babos Gyula, Szakcsi Lakatos Béla, Párniczky András (Nigun együttes), Borbély Mihály. Külföldi partnerei: John Tchicai, David Murray, Archie Shepp, Dewey Redman, Chico Freeman és John Zorn. Jelenleg a Dresch Quartet, a Borbély Műhely, a Bacsó Kristóf Quartet valamint Földi Gergő formációjának tagja, szabadidejében pedig Grencsó Istvánnal, Benkő Róberttel, Hock Ernővel, Egri Jánossal, Birta Miklóssal vagy Fenyves Mártonnal is fellép. Harminc éven keresztül a Bartók Béla Zeneművészeti Kollégiumban a saját módszertana szerint oktatott és osztotta meg művészetének titkait az ifjakkal, 2008-tól a székesfehérvári Kodolányi János Zeneművészeti Kollégiumban tanít.
Február 17-én Florian Lungu a román jazz történetéről tart egy prezentációval és dokumentumfilm-részletekkel egybekötött előadást.
Florian Lungu „a román jazz harmadik hatalmassága", becenevén „az Öreg" akit a legfontosabb jazz-kritikusnak és szakújságírónak tartanak; több mint 2 000 cikket írt a témában, közel 6 000 rádiós műsort vezetett, számtalan romániai lemezismertetőt írt, több mint 1 000 tematikus műsort készített a Román Televízió számára és számtalan fővárosi és hazai koncertnek és fesztiválnak volt a házigazdája. Önmagát egyszerűen a „világ végéig boldog emberként" jellemzi, mert alkalma adódott, hogy a romániai pódiumokon élőben hallgathatta és személyesen megismerhette Louis Armstrong, Duke Ellington, Benny Goodman, Charlie Mingus, Woody Herman, Dizzy Gillespie, Thelonious Monk, Art Blakey, Gary Burton, Ornette Coleman, Keith Jarrett, Chick Corea, Joe Zawinul, Michel Petrucciani, Martial Solal, Bob Berg, John McLaughlin, Jimmy Smith, Steve Lacy, Mal Waldron, Archie Shepp, Kenny Garrett és még sokan mások művészetét. További öröm számára, hogy ő egyengethette annak idején a mára legnagyobbá vált romániai zenészek kezdeti pályafutását: Jancsi Körössy, Johnny Răducanu, Aura Urziceanu, Eugen Ciceu, Dan Mândrilă, Marius Popp, Eugen Gondi, Mircea Tiberian, Anca Parghel, Garbis Dedeian, Harry Tavitian, Ion Baciu jr. vagy Nicolas Simion, akiknek nagy része már fellépett Budapesten és Szegeden a Jazzmozdony koncerteken.
Február 17-én 18.00 órakor a Budapesti RKI székházában kerül bemutatásra Kamocsa Béla: Temesvári Blues – önéletrajz című kötete. Életének utolsó szakaszában Kamocsa Béla a sajátos megragadó stílusában Tinu Pârvulescunak mondta tollba a temesvári blues keletkezéstörténetét. A BrumaR kiadónál megjelent kötet magyar nyelvű szerkesztőjének, Bodó Barna jelenlétében felidézzük „Kamo" szellemiségét és fontosságát, aki meghatározta a kortárs román jazz útvonalát és mindig önzetlenül segített a feltörekvő generáció ígéretes tehetségeinek.
Tinu Pârvulescu a Temesvári Nyugati Egyetem lektora, filmelméletről és az Európai Eszmeiségről tart előadásokat, továbbá a Temesvári Képzőművészeti Egyetem média tanszékén filmtörténetet oktat. A kulturális tudományterületek doktora, többek közt a Kelet-európai film elismert szakértője. A kommunizmus alatt filmes tanulmányokat, valamint forgatókönyveket Hollywoodnak, bár soha nem hódolt be a kommersz szellemiségnek. A minnesotai Minneapolis University-nek volt ösztöndíjasa, majd asszisztense, később ugyanitt szerezte doktori fokozatát. Később St. Louis-ban a Washington University-ben két évig az Európai film a Hidegháború alatt című szemináriumot vezette. Visszatérvén hazájába az egykori és mai nonkonformista Tinu Pârvulescu a Temesváron oktat és megpróbálja ébren tartani a feledésre nem méltó emberek emlékezetét.
