A Budapesti Román Kulturális Intézet a Holokauszt Emlékközponttal közösen több eseményt szervez 2011. március 9. és június 26. között, ezúttal Nagyvárad kulturális életének szentelve különös figyelmet. Így március 9-én, 15 órakor kiállítás nyílik „ÉHE A SZÉPNEK…" NAGYVÁRADI MŰVÉSZSORSOK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT címmel.
Ebből az alkalomból köszöntőt mond Ireny Comaroschi, Románia budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete valamint Hammerstein Judit, a NEFMI kulturális helyettes államtitkára. A kiállítást Murádin Jenő művészettörténész mutatja be és nyitja meg.
KARA (Krón) Mihály, LEON Alex (Löwinger Sándor), MUND Hugó, TIBOR Ernő, BARÁT Móric (Lustig Mór) tragikus sorsú festőművészek alkotásain keresztül kívánja bemutatni a kiállítás, azt a zsongó kulturális életet, amely Nagyváradot jellemezte a két világháború között.
Április 11-én a Várad kulturális hetilap szerkesztőségének törzsasztala, június 11-én pedig a nagyváradi HAKESHET KLEZMER BAND és további kulturális programok várják az Emlékközpont és a kiállítás látogatóit.
A kiállítás kurátora: Basics Beatrix
További partnerek: Magyar Zsidó Levéltár, Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Zsidó Múzeum, Nagyváradi Zsidó Hitközség
Helyszín: Holokauszt Emlékközpont, 1094 Budapest, Páva utca 39.
A kiállítás megtekinthető. 2011. március 9. és június 26 között
Tibor Ernő
Nagyvárad, 1885 - Dachau, 1945
1904-től 1905-ig Zemplényi Tivadar budapesti Mintarajziskolájában tanult, majd két éven át a párizsi Julian Akadémiát látogatta. 1910-ben gyűjteményes kiállítása volt Budapesten. Számos európai városban mutatták be műveit. Kapcsolatba került Ady Endrével, portréját is megfestette. A Holnap Társaság tagja. A húszas években Nagybányán és Felsőbányán dolgozott, egy ideig Franciaországban és Olaszországban. Nagyváradon telepedett le, ahol festőiskolát is működtetett a Hollósy-tanítvány Mikes Münich Ödönnel. 1944 nyarán Auschwitzba, majd Dachauba vitték, kilenc nappal a láger felszabadítása előtt halt meg.
Leon Alex (Löwinger Sándor)
Petrozsény,1907 – Osztrog, 1944
Petrozsényben született, 1916-ban családja Nagyváradra költözött, ahol középiskolai tanulmányait végezte. 1923-ban férfiszabónak tanult, erről 1926-ban kapott mesterlevelet. 1927-ben litográfiákat kezdett készíteni, s a következő évben a Nagybányai Szabadiskola tagja lett. 1930 tavaszán Prágába utazott, 1933-ban rendezte első kiállítását a nagyváradi újságíróklubban. 1934-ben ismét prágai utazás következett, s kiállítások Temesváron, Aradon, Kolozsváron és Nagyváradon. 1934-ben és 1936-ban két litográfia-albuma jelent meg Temesváron. 1936-ban Párizsba utazott, ahol Tihanyi Lajos (1885-1938) és Marc Chagall tanítványa lett. 1939 nyarán visszatért Romániába, Nagyváradon, Brassóban, illetve Temesváron élt. 1940-ben véglegesen Nagyváradon szándékozott letelepedni, de két év múlva innen vitték el munkaszolgálatra. 1943-ban egészségi állapota már végzetesen rossz volt, 1944-ben a Szovjetunióba menekült, ahol kórházba is került, s feltételezhetően Osztrogban halt meg, 1944. március 8-a után.
Barát Mór (Lustig Mór, Barát Lustig Móric)
Sáránd, 1880 - Auschwitz,1944
Festő, grafikus. Tanulmányait a Mintarajziskolában kezdte, majd 1903-1904-ben Münchenben, illetve Berlinben képezte magát. Egy ideig grafikusként dolgozott Németországban. Hazatérve Erdélyben, Marosvásárhelyen dolgozott, majd Machalik Alfréddal és Mikes M. Ödönnel festőiskolát nyitott Nagyváradon. Első kiállítása 1912-ben volt Budapesten, 1921-ben gyűjteményes tárlata volt Marosvásárhelyen. Tájképeket, figurális kompozíciókat, aktokat festett olajjal és pasztellel, de munkásságában fontos szerepe volt a kőnyomatoknak is. Munkái erdélyi múzeumokban és magángyűjteményekben találhatók.
Mund Hugó
Dés, 1892 - Buenos Aires,1961
A budapesti Képzőművészeti Főiskola diákjaként Nagybányán töltötte nyarait. Művészi pályafutása az első világháború éveiben kezdődött. Ferenczy Károly és Iványi Grünwald Béla voltak rá nagy hatással. Az 1910-es években festett aktokon és csendéleteken már erősebb Cézanne hatása, s Budapestről Erdélybe költözése után klasszicizálóbb jellegű lett művészete. 1920 és 1924 között a váradi püspök vendégszeretetét élvezték feleségével, a szintén festő Dömötör Gizellával együtt, és csak nyaranta dolgoztak a nagybányai művésztelepen. 1924 és 1930 között Nagybányára költöztek. Nem kötődtek szorosan egyetlen művészi áramlathoz sem. A politikai helyzet fokozatos romlása miatt a Mund házaspár az emigráció mellett döntött. 1931-ben telepedtek le Argentínában. Mund 1935-től egyetemi könyvtárosként dolgozott, hogy fenntarthassák magukat. 1961-ben halt meg Buenos Airesben.
Kara (Krón) Mihály
Brzezany, 1883 – Haifa, ?
Budapesten és Firenzében végezte művészeti tanulmányait. A Tanácsköztársaság bukása után került Nagyváradra, ahol köztéri szobor-megrendeléseket kapott. A szobrászat minden műfaja foglalkoztatta, a monumentális szobrok mellett készített domborműveket, érmeket. Grafikai munkássága is jelentős – rajzai, litográfiai maradtak fönn. 1829-ben jelent meg albumban tíz kőnyomatos rajza. 1925-ben rendeztek alkotásaiból gyűjteményes kiállítást. Az 1930-as évek közepén Jugoszláviába ment és Mestrovic környezetében dolgozott, majd innen Palesztinába vándorolt ki.
