A történelem nem egyetlen narratíva, hanem gyakran egymásnak ellentmondó vélemények, képek és hangok kollázsa. 36 évvel az 1989-es decemberi események után a Budapesti Román Kulturális Intézet a ’89-es forradalom: 36-os frekvencia / Perspektívák és töredékek című projektnek lesz a házigazdája. A rendezvény túllép a hagyományos megemlékezések keretein, célja, hogy közvetlen élményt nyújtson azoknak a meghatározó napoknak a hangulatáról. A budapesti RKI-ben tartott esemény időpontja december 9., kedd, 19 óra.
A rendezvény címe egyben egy szándéknyilatkozat is: a „36-os frekvencia” egyrészt a forradalomnak a kollektív tudatban több mint három évtized után is megmaradt visszhangjára, másrészt a rádióra, mint az információközlés és reményadás cenzúra idején betöltött kulcsfontosságú szerepére is utal. Az alapelgondolás elutasítja az egyoldalú, monolitikus diskurzust és három – vizuális, auditív és performatív – tanúvallomás-formán keresztül közelíti meg a forradalmat.
A Mădălin Mărienuț kurátor által elgondolt KÉP. HANG. ’89című kiállítás egy vizuális és auditív közegként rekonstruálja a korabeli nyers hangulatot – a hangosan süvöltő tömeg zaja, a nyomasztó csend keveredik az ikonikus képekkel és az elfeledett pillanatfelvételekkel. Ez magának az emlékezetnek a nyersanyaga. A rendezvény másik szegmense egy történelmi rekonstrukció Lengyel Anna hangfelvételével, aki 1989-ben a Magyar Rádióban dolgozott. A külső szemtanú, a tájékozott megfigyelő hangja, aki valós időben közvetíti az eseményeket. Ugyanekkor Szikszai Rémusz részleteket ad elő George Albuț Egy román diplomata Budapesten című könyvéből. Az előadást Lengyel Anna korabeli interjúi kísérik, így a közönség aktív résztvevője lesz az emlékezésnek.
Maga a helyszín, és annak története, az Izsó utca 5. is erősíti, az esemény performatív jellegét, hiszen ugyanebben az utcában állt már akkor is a Román Nagykövetség székháza, valamint a Német Szövetségi Köztársaság nagykövetsége (a jelenlegi budapesti Román Kulturális Intézet). Ugyanebben az utcában lakott Lengyel Anna újságíró is, aki hónapokon keresztül közvetítette a keletnémet menekültek drámai kísérleteit, akik a kerítést átugorva megpróbáltak menedéket kérni az NSZK Nagykövetségtől, majd később ugyanő tájékoztatott a Román Nagykövetség előtt zajló Ceaușescu-ellenes tüntetésekről.
Ezzel az előadással a budapesti Román Kulturális Intézet udvara és épülete szimbolikusan a szabadság visszahódításának színterévé válik. Az esemény nem végleges válaszokat keres, hanem lényeges kérdések előtt nyit teret: Hogyan épül fel a kollektív emlékezet, hogyan maradhatunk éber tanúi a jelennek, melyek a múlt tanulságait megfelelően sugárzó frekvenciák?”
A KÉP. HANG. ’89 projektet 2020-ban indította Mădălin Mărienuțegyetemi lektor és fotográfus, célja a Román Forradalom anyagi és szellemi örökségének hasznosítása. A 6. kiadást Temesvár városának Projektközpontja finanszírozza, és nagy hangsúlyt fektet a kulturális hozzáférhetőségre (elbeszélő-jellegű leírások, egyszerűsített nyelv, jelekre-gesztusokra épülő előadásmód).
A kiállítás reprezentatív művészek alkotásait gyűjti egybe:
· Constantin Duma – az 1989-es események szemtanúja, akinek fényképei a posztkommunista dokumentarizmus mérföldkövei.
· Andrei Pandele – az urbánus ellenzék emblematikus alakja.
· Gabi Stamate (1958–2020) – az 1989. december 21-én Bukarestben (Magheru sugárút környékén) készített fotósorozatával, a Mihai Zgondoiu-gyűjteményből.
· Annika Sandor – Romániában élő svéd művész, aki részvételi módon vizsgálja a kommunizmus emlékezetét.
· Carlos Permuy – spanyol fotográfus, aki transznacionális dimenziót ad az emlékezetnek.
· Camil Mihăescu – fotográfus, képzőművész és egyetemi tanár (Temesvári Nyugati Egyetem), aki alternatív fotótechnikákra és történelmi archívumok kritikai feldolgozására specializálódott.
· Andreea Palade-Flondor – egyetemi docens és képzőművész, aki a művészeti mediációval és a poszt-szocialista kontextusban felnőtt fiatalok oktatásával foglalkozik.
Mădălin Mărienuț kurátor, fotográfus a Temesvári Képző- és Iparművészeti Egyetem előadója. Aktívan részt vesz a kulturális életben, fiataloknak szóló oktatási projekteket vezet, valamint nemzetközi kiállítások kurátora (pl. David Diaz, Roman Franc, Misha Keskenovic). Mindezen túl, több hazai szakmai verseny zsűritagja.
