Romániai jelenlét a XXIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon

2017. április 20-23. között a Budapesti Román Kulturális Intézet több, a kortárs román irodalomat bemutató kulturális rendezvénnyel csatlakozott a XXIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál eseményeihez, amelyek a Román Kulturális Minisztérium által szervezett nemzeti standon zajlottak.

Pénteken, április 21-én 11:00 órakor Románia standjánál (Millenáris park, B5) Vallasek Júlia műfordító Max Blecher Történetek a közvetlen irrealitásban (Întâmplări în irealitatea imediată) című, a kolozsvári Kriterion Kiadónál 2016-ban megjelent regényét mutatta be. A könyvbemutatón jelen volt Szabó H. Gyula, a Kriterion kiadó igazgatója is.

Max Blechert (1909-1938) az irodalomkritikusok Európa-szerete a két világháború közötti időszak szürrealista zsenijének tartják. A zsidó származású regényíró 19 éves korától csonttuberkulózis által ágyhoz kötve írt, és élete maga is regénybeillő. Napjainkban Max Blechernek, az introspekció és analízis királyának számos rajongója van a művészvilágban, ők az úgynevezett „blecheriánusok”. A Romániában kevésbé elismert regényírót az angol irodalomkritikus Paul Bailey, de Eugen Ionescu is Franz Kafkához hasonlította, kiemelve, hogy Blecher nála is mélyebb rétegekig hatolt. Mi több, Mihail Sebastian szerint a szürrealista zseni az autentikus irodalom első számú képviselője, egy igazi előfutár, aki regényeivel megnyitotta az utat a román irodalomban a szanatóriumok lesújtó képeinek, bevezette az introspekciót, a finom analízist, az egzisztenciális lázat, a saját életét, létét megrajzoló teljesen újszerű formát. Mindezekért a kritikusok többsége egyetért azzal a kijelentéssel, hogy Blecher egyik legjelentősebb román írónak tekinthető.

A Történetek a közvetlen irrealitásban című regénye 1936-ban jelent meg. Több kiadást is megért, legutóbb 2009-ben az Art Kiadónál. Magyar nyelvre Vallasek Júlia, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa fordította le.

Szombaton, április 22-én 11:00 órakor Románia standjánál (Millenáris park, B5) Dan Lungu mutatta be legutóbbi magyarra fordított kötetét, a Pont kiadónál 2016-ban megjelent Tyúkok a mennyben (Raiul găinilor) című művét. Az íróval Szonda Szabolcs, a kötet fordítója, valamint Szávai Ilona, a kiadó képviselője beszélgetett.

A Tyúkok a mennyben négy hónapon keresztül vezette a francia Jacqueline Chambon kiadó eladási listáját, a mű német változata pedig 2007 decemberében a hónap könyve volt Németországban.

Dan Lungu (sz. Botoșaniban, 1969. szeptember 15-én) a legelismertebb és a legtöbbet fordított román írók közé tartozik. A Iași-i Alexandru Ioan Cuza Egyetem Szociológia Tanszékének docense, a Iași-i Román Irodalmi Múzeum volt igazgatója. 1996-ban létrejött Club 8 irodalmi csoport alapítója. 2001 és 2002 között a Timpul kulturális folyóirat főszerkesztője, az ASPRO és a Román Írószövetség tagja. 2013 óta Florin Lăzărescu și Lucian Dan Teodorovici írótársaival közösen szervezi meg minden évben a Iași-i Nemzetközi Irodalmi és Fordítói Fesztivált, a FILIT-et.

„Dan Lungu, metsző szatirikus érzékkel, nagy értékű ruhákkal öltözteti fel a román prózát, és így jeleníti meg a nemzetközi irodalmi porondon.” (Wiener Zeitung)

„Noha a regénye fortyog a humortól, Dan Lungu nemcsak egy romániai utcát mutat meg, hanem az egész társadalom repedezett képét, az átmeneti társadalomét.” (Frankfurter Allgemeine Zeitung)

Vasárnap, április 23-án 11:00 órakor Románia standjánál (Millenáris park, B5) E. Ferencz Judit műfordító a Gumimagány (Erdélyi magyar prózaírók) című antológiát mutatta be, amely 2016-ban a Román Kulturális Intézet Kiadójánál jelent meg román nyelven. A kötet szerzői közül jelen volt Demény Péter, Demeter Szilárd, Márton Evelin és Papp Sándor Zsigmond, valamint Sorin Gherguț, az RKI Kiadó szerkesztője.

A Gumimagány (Erdélyi magyar prózaírók) kortás próza antológia, amelybe E. Ferencz Judit erdélyi magyar kortárs írók prózájából válogatott. A kötet több generációhoz tartozó író elbeszéléseit tartalmazza: Demény Péter, Demeter Szilárd, Ferencz Zsuzsanna, György Attila, Láng Zsolt, Márton Evelin, Molnár Vilmos, Mózes Attila, Nagy Koppány Zsolt, Papp Sándor Zsigmond, Potozky László, Selyem Zsuzsa, Szabó Róbert Csaba, Szilágyi István, Tompa Andrea, Vida Gábor, Zsidó Ferenc.

„Rendkívülinek tartom azt a kezdeményezést, amely egy antológia borítója mögé gyűjti a jelentős, különböző generációhoz, irányzathoz és irodalmi törekvéshez tartozó erdélyi magyar szerzőket - egy változó költöiségű szerzői mozaikot, melynek közös nevezője az irodalom iránt érzett szeretetet megsokszorozó tehetség. Ez egy nagyon fontos lépése a kultuláris párbeszéd rendezése fele irányuló természetes fordulatnak.” (George Volceanov)