1493. január 10.: megszületik Nicolaus Olahus (Oláh Miklós) román származású humanista, történész, esztergomi érsek és királyi helytartó (megh. 1568).
Ismert arról, hogy ifjú korában – kb. 1522–1526 között – II. Ulászló király tanácsosa volt, ám elsősorban Habsburg Mária magántikára, ugyanakkor Németalföld régense is; sokáig udvari tanácsos-titkárként dolgozott. Nicolaus Olahus politikai pályája 1542-ben kezdődött. Két évtizeddel később, 1562-ben, a magyar katolikus egyház legmagasabb méltósága: esztergomi érsek. 1526-ban, a mohácsi csata, valamint II. Lajos halála után – érseki címét is megtartva –, a magyar koronát is birtokló Habsburgok által uralt nyugati magyar tartományok kormányzója lesz.
1562-ben IV. Pius pápa Nicolaus Olahust bíborossá nevezi ki. 1561-ben létrehozza a nagyszombati jezsuita iskolát, amelyet 1665-ben Pázmány Péter akadémiai rangra emelt és ezzel megszületett Magyar Királyság első modern egyeteme.
Mint humanista és írnok, Olahus a kor számos felvilágosult elméjével levelezett: Rotterdami Erasmus elismerését és szimpátiáját is magának tudhatta. Legismertebb művei, melyeket Németalföldi tartózkodása alatt írt a Hungaria és Athila, gazdag leírást tartalmaznak a magyar földrajzról és történelemről, főként Erdélyről.
